Szidor László
- Főnök -

1946-ban születtem. November 10-én. A skorpió jegyében. Viselem is minden fontos ismérvét: konok vagyok, kitartó, tán szorgalmas, de biztos, hogy kitartóan követelek magamtól és másoktól, egyaránt. Maximalista vagyok.

A jó és a rossz szélsőségeit hordozom, de remélem, több a jó bennem. 

A zenével korán házasságot kötöttem. Azt hiszem, örök szerelem.

Négy éves voltam, mikor bátyám már zongorázni tanult. Egyszer az előszobában Kata néni, a zongoratanárnő meghallotta a játékot és szólt nagymamámnak, hogy milyen szépen játszik a Józsika. Nem ő volt. Hanem én. Így kezdődött. Akkor még csak jó hallásomnak köszönhettem, hogy hamarabb ismertem meg a kottát, mint a betűket. Később derült ki, hogy abszolút hallásom van. 

Mérnök-közgazdász lettem. Apám ellenezte, hogy a zenei pályára menjek. Én meg utáltam gyakorolni, így könnyen hagytam magam lebeszélni.

Nem sokáig volt szünet a zenében (általános iskola végéig tanultam klasszikus zongorát).

15 éves koromban megszületett az első zenekarom, a  Syncom. 1962-67-ig tartott. Ebben szólógitáros és zenekarvezető voltam.

Utána Decca, Gemini, Dogs, Scampolo, Atlantis volt a sorrend. A hangszerek változtak. Billentyűk majd basszusgitár. Újra billentyűk, majd vegyesen a hangszerek. Ez maradt is.

Egészen 1974-ig.

Változnak a zenésztársak is. Charley, Molnár Gyuri ( Decca), Várszegi, Bardóczi, Szabó György Balázs, Barta Tamás (Gemini), Tőricht, Güzü, Török Ádám (Dogs), Judy, Bontovics Kati, Danyi, (Scampolo), Turai, Hanos, Fekete Gyula, ( Atlantis) stb., hogy csak néhányat említsek a később ugyancsak ismertté vált nevek közül. 

74-ben aztán abbahagytam a zenélést. Végzett mérnökként és műegyetemi oktatóként. De a döntéshez a második katonaság adta meg a végső löketet. (1974 tavasza) 

Polgári élet. Egyetemi oktatás. Mellékállás. Közben beesik egy második diploma.

Zsuga, tenisz, foci, síelés és sok bulizás a hirtelen megszaporodott szabadidőben.

Na meg építkezés a Balatonon. Minden percet kihasználok. Úgy tűnik, minden kerek. 

Vagy mégsem. 

Nem sokáig bírom zene nélkül. 

A SYNCOM tízéves találkozóján (1976) elhatározzuk, hogy fogunk még újra zenélni.

Pár évnek még el kell telnie, de 1979 meghozza életemben a változást. 

Hazajön Kelemen tartós külföldi kiküldetésből.

Tavaszra megszületik fiam, Balázs.

Ősz. Búcsú az egyetemtől és – mint később kiderül - a mérnökségtől. 

Hurrá! Külkereskedők lettünk. Projekt menedzser szellemi termékekre. Itt az ideje mindent felforgatni az életünkben. Legyen legkedvesebb menedzselendő témám a ZENE és az új zenekar! 

Ősszel már indul is az OLD BOYS. Kezdetben hobbynak tűnik. Aztán pillanatok alatt kiderül, hogy ez a kifejezés messze nem fedi le a tevékenység idő és munka igényét.

Azért amatőrök vagyunk.  Nagyon sokat játszunk, talán a legfoglalkoztatottabb zenekar sok éven át. Külföldi turnék, sikerek. Első nagylemez Németországban. 

Közben elvégzem a Közgázt is. Leteszek néhány nyelvvizsgát. Még egy építkezés. Most már Pesten. Szóval igen sűrűre sikerülnek a nyolcvanas évek.

De megéri!

Siker és öröm a főállásban és a hobbyban egyaránt. Kell ennél több? Csak a barátok nem értik, honnan ez a temérdek energia. ( Figyelmeztetések: rossz vége lesz, de hál’ Istennek, nem válik be a jóslat) 

Tízéves korára az OLD BOYS megéri a hivatalos elfogadtatást is, Llemezek, TV sorozatok, élő TV-s és rádiós koncertek sora. Emellett az évi 220-240 fellépés. 

És a mókuskerék pörög tovább. 

1997. Megvalósul fiatalkorom egyik dédelgetett álma. (Hiszen valamikor dirigensi álmaim voltak). Nagyzenekarral együtt lép fel az OLD BOYS.  Ilyen próbálkozásom már 1966-ban is volt a Syncommal. (Póstás Színfónikussal az Egyetemi Színpadon)

De ez egészen más. Az Állami Hangversenyzenekarral együtt az Erkel Színházban.

Beatles Est. Felejthetetlen élmény számomra. A próbákon és az előadáson is futkos a hátamon a hideg. 

Két év múlva 20 éves jubileum. Buli az Erkelben és két nap múlva a PECSÁban. 

Külföldi fellépések. München, Atlétikai Európa Bajnokság, zárónap. Szardínia, Korzika. 

Mostanra 25 évesek lettünk.  

Remélem, tart még a szerelem, lesz még energia a továbbiakra is.

….hú, de rég hagytam abba az írást!

Ma már 2019-et írunk. Eltelt újabb 15 év-

További fantasztikus évek, koncertek, turnék, bulik …. de sajnos tragédiák is.

Elment Fofo (Fülöp Ervin, 2007,) Aja (Varga Aurél , 2011), Balázs (Szabó György Balázs, 2016).

A nagy események közül néhány:

-          2009   MŰPA:    30 éves jubileumi koncert

-          2012   Brüsszeli koncert

-          2017   Végre Erdélybe is eljutunk

-          2019   40 éves jubileumi koncert az Erkelben

És még mindig játszunk! Klubjainkban, koncert pódiumokon, televízióban,….és még élvezzük, továbbra is!

Meddig?  Ki tudja…